Szent László templom I.

  1775-1778. között építették barokk stílusban a szobi Szent László templomot. Az épület egyhajós, és úgy maradt meg a mai napig. Nyugati homlokzatának hármas tagolását emeletes tornya hangsúlyozza ki. A templom félköríves bejárata a homlokzat közepén van. Erőteljes párkányvonalak találhatók az emeletek között, és fent órapárkány. A tornyon bádoglemezzel fedett hagymasisak látható. Az épületet magas lábazat veszi körül, tetején az egész templomtestet befedő nyeregtető található.

  Főoltárának alkotója Dunaiszky Lőrinc, a kor neves faszobrásza. 1784-ben született a Zólyom megyei Ligetbányán. Elvégezte az Akadémiát, ahol Heinrich Füger, a kor legjelentősebb festője tanította rajzra, Exner pedig építészeti rajzolásra. A főoltár elkészítésére 1816-ban kapott megbízást az esztergomi főkáptalantól. Szent István és Szent Imre az oltár két főalakja, két oldalt térdelő angyalszobrok, és a Religio ülő szobra a díszítés. A szobrok fából készültek, a két főalak a hazai klasszicista szobrászat első történelmi tárgyú szoborpárja. Az oltárt 1818-ban állították fel a templomban. A templom védőszentjét ábrázoló oltárképet, a sziklából vizet fakasztó Szent Lászlót fráter Risardi alkotta. 1927-ben azonban új oltárképet készíttetett a kegyúr. Szent László képét ezúttal Lohr Ferenc festette meg.
  A templom orgonájának története nem teljesen tisztázott. Az 1754-es Canonica Visitatióban olvasható: "a szobi templomnak kórusa van orgonával, 6 változattal (regiszter, hangszín, sípsor)." Ennek az orgonának a szekrényén olvasható egy név, Klein Vilmosé. Talán családtagja, rokona lehetett Klein Károly egri orgonamesternek. Ezt az orgonát helyezték át az új templomba, amely azonban nem volt elegendő hangerejű a nagyobb templom számára. 1794-ben új orgona építését határozták el, amelyet a rajeci Pazsiczky család orgonaépítő műhelyében rendeltek meg. A Pazsiczky család a XVIII. század végén kihalt, és jelen tudomásunk szerint a család itteni orgonája az egyetlen Magyarországon. Az orgona az elmúlt két évszázadban többször szorult javításra, a nagyfelújítása 1856-ban történt, majd a váci Novoth Lajos végzett renoválást 1955-ben és 1984-ben. Az orgona kétmanuálos. A felső manuálnak a karzatba épített ősi részét (pozitív mű), az alsó billentyűsor a főművet, a hátsó sípsorokat szólaltatja meg. Az orgona pedálművel is rendelkezik. Fehéraranyra festett szekrényén faszobrok láthatók, két angyalka és a hárfán játszó Dávid király. A templom szószéke jóval előbb készült el, mint a főoltár. Aranysárgára festett fa, kosarán domborműves faragás látható.