A szobi kálvária I.

  A kálvária szónak a magyar nyelvben többféle jelentése is van. A kálvária eredetileg a keresztre feszítés helye Jeruzsálemben, de így nevezik azoknak az állomásoknak a sorát is, amelyeket Jézusnak Pilátus házától a Golgota hegyéig megtett útja emlékére állítanak. Harmadrészt szintén kálváriának nevezik a keresztre feszítés jelenetét ábrázoló művészeti alkotásokat. Jelen esetben a második értelmezést használjuk, azaz a település területén, vagy mellette fekvő sík vagy dombos, hegyes helyeken kiállított építészeti alkotás történetével foglalkozunk. A szobi kálvária stációinak illetve és a kápolnának elkészülte az 1880-as évek elejére tehető. Ennek bizonyítéka, hogy a kálvária középső keresztjén 1881-es évszám látható.

A Szobról készült kataszteri felmérés 1885-ben fejeződött be, és a polgármesteri hivatalban megtalálható eredeti térképen már szerepel a kálvária-stációk sora, és a tetőn álló három kereszt. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a kálvária Szobon két időszakban épülhetett. A stációk és a keresztek már 1881-ben álltak, de a kápolna 1890-re készült el. Ebben az évben történt a felszentelés is. Luczenbacher Pál az esztergomi érsekségnek egy bizonyos pénzösszeget adott, hogy minden hónap péntekén családja, hazája és a katolikus anyaszentegyház üdvére a helybéli lelkész vagy annak helyettese misét szolgáltasson.

   A kápolna tervezője és építtetője Czigler Győző egyetemi tanár, aki a Luczenbacher családdal rendszeres munkakapcsolatban állt. Ő építette és tervezte Szobon a Lujza Leányiskolát is, amelyet 1885-ben avattak fel. Luczenbacher Pált Budapesten ismerte meg, több közös munkában vettek részt, és üzleti viszonyba is kerültek. Luczenbacher Pál a fővárosi Közmunka Tanács tagjaként számos budapesti építkezést bonyolított le felügyelőként.
   A kálvária stációinak száma kezdetben attól függött, hogy az építők vagy alapítók Jézus passiójából hány eseményt kívántak feleleveníteni. Ezek 7-8-tól, 12-14-ig illetve 20-ig épültek. Később kialakult a katolikus egyház által javasolt hivatalos kálvária forma 14 stációval.


1. Jézust Pilátus halálra ítéli,
2. Jézus vállára veszi a keresztet,
3. Jézus először esik el,
4. Jézus találkozik anyjával,
5. Cirenei Simonnal vitetik a keresztet,
6. Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak,
7. Jézus másodszor esik el,
8. Jézus szól a síró asszonyokhoz,
9. Jézus harmadszor esik el,
10. Jézust megfosztják ruháitól,
11. Jézust keresztre feszítik,
12. Jézus meghal a kereszten.
13. Jézust leveszik a keresztről,
14. Jézust sírba helyezik.

  Szobon a kálvária stációsora kilenc építménnyel készült a hozzájuk csatlakozó kápolnával a dombtetején, melynek oldalain helyezték el a további öt képet. Külön érdekesség, hogy a stációképek útiránya fordított, mivel a stációkat jobb oldalra nem tudták helyezni az omladozó löszös talaj miatt. A nyolcadik stációképet összetörték, helyette Micsei László készített a töredékek alapján egy új domborművet vasbetonból. A kilencedik képet ellopták. Hosszú nyomozás után Svédországból sikerül visszahozatnia Győri Mihály plébánosnak. A szobi kálvárián a táblaképek öntöttvasból készültek. A domborművek eredeti színe az öntés után szürkésfekete volt, de 1980-ban a kálvária helyreállításakor feketére festették azokat.