Lujza Leányiskola

  1885. július 28-án a Fővárosi Lapok című újságban híradás jelenik meg, miszerint:  „Szobbon leányiskolát emeltetett Luczenbacher Pál vagy negyvenezer forint költséggel s egyszersmind fentartására  huszezer forint alapítványt tett. A község mellett, kert közepén áll a Czigler Győző terve szerint kolostorszerűleg épült, kápolnával, melyben Kratzman műterméből valók az üvegablakok, két osztály, óvó intézet s husz benlakó növendékre és a nevelést vezető gráci apácák részére helyiségek vannak benne. Ezt az iskolát a hercegprímás vasárnap avatta fel.”

  Majer István, esztergomi püspök végezte a kápolna felszentelését, és ismertette meg Luczenbacher Pállal a „Páli Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek rendjét”.  A leányiskolát Lujza Leányiskolának és Lujza Intézetnek is nevezték. Nevét Luczenbacher Pál feleségéről, Plaveczky Alojziáról kapta. Az intézmény pecsétjén a következő felirat látható: „PÁLI SZT. VINCÉRŐL NEVEZETT IRGALMAS NŐVÉREK VEZETÉSE ALATT ÁLLÓ LUJZA INTÉZET R. K. NYILVÁNOS ELEMI ISKOLÁJA ÉS LEÁNYNEVELŐ INTÉZETE - HONT SZOBON”.  Az iskola megnyitásakor a tanító rendbe fél Hont megyéből érkeztek a leánynövendékek, s ez a nagy érdeklődés a későbbi időkben is fennállt.

  Az ausztriai Grazból érkező 6 apáca már 1865-től vezetett iskolát Esztergomban. Első főnöknője Borbély Sarolta nővér volt, internátusában kezdetben 16 gyermek tanult. Érdekesség, hogy az  1883 és 1885 közötti időben a szobi vasútállomás főnöke Kodály Frigyes volt, aki családjával két évig élt Szobon, a ma már lebontott állomás épületében. Az iskola megnyitásakor beíratták leányukat, Emíliát. Bár a család ekkor költözött Galántára, Kodály Emília az internátusban lakott és itt végezte el az iskolát.

 

Kodály Frigyes

                                                             

  A leányiskola egyemeletes épület volt. A földszinten volt az internátus, 1osztályterem, a könyvtárterem – melyben szintén tanítás folyt - , az emeleten volt a főnöknő szobája, irodája, a nővérek irodája és hálószobája, valamint egy kis kápolna. A földszintet zárt folyosó kötötte össze a különálló színházteremmel, amely mellett szintén osztályterem volt. Az idő múlásával megtelt az iskola tanulókkal, sőt szűkössé is vált. Ekkor a fenntartó Luczenbacher család ismét vállalva a költségeket, a leányiskola bővítésére szolgáló, néhány tantermes épületet emeltetett, közel az előzőhöz. Ebben az épületben három tantermet alakítottak ki, egyet óvoda céljaira, a másik kettőt pedig elemi iskolának. Ez ma a Börzsöny Múzeummal szemben levő ház, amelynek falára egy emléktáblát rakattak a következő szöveggel: 

PRO MEMORIA

Ezen telek és falépítménye

Luczenbacher Pál örököseinek

tulajdonát képezi.

Szabad akaratból lett húsz évi használatául

községi iskola és óvoda czéljaira átengedve.

Ez idő leteltével 1910-ik év dec.1-én

a jelzett család birtoklása és szabad

rendelkezése alá vissza származik.

Szob 1890. dec. 1-én.

  A tábla szövegétől eltérően a család sohasem vette vissza az épület, és még az 1940-es évek végén is működött benne iskola. Napjainkban lakásként üzemel. Az elsőnek épült Lujza Leányiskola épülete a szocializmusban járási tanácsként működött, ekkor még nem alakították át kívül-belül. A rendszerváltás után az önkormányzat vette birtokába. Napjainkban a polgármesteri hivatal működik itt,melyet 2010-ben újítottak fel. Az épület külsején ekkor jelentős változtatásokat ejtettek, így ma már nem tükrözi eredeti arculatát. Az eredeti kerítés nyomai azonban még megtalálhatók, habár mára részben lebontották. Az épület mögött olyan parkot alakítottak ki, amelyben lehetőség van szabadtéri rendezvényekre, például a közeli házasságkötő terem helyett a fiatal párok a kialakított pavilonban mondhatnak igent egymásnak. A belső terében az átalakítás nem volt ilyen szembetűnő, csak kisebb újításokat hajtottak végre, régi jellege megmaradt. A bent levő bútorok még megtalálhatóak, és a Luczenbacher család tulajdonában állnak. Mai átalakult formájában a nagyközönség és az ide látogató turisták számára csak kívülről tekinthető meg, míg az itt lakó városiak ügyintézés céljából vehetik igénybe.

  Az itt szolgáló apácák az öreg temetőben, a Luczenbacher család sírkápolnája mellett vannak eltemetve. Nemrégiben egy magánszemély felajánlásaként rendbe hozatta, felújíttatta és új kereszteket csináltatott a sírokra, a továbbiakban pedig személyesen gondozza azokat. Az utolsó Irgalmas rendi nővér csak néhány éve hunyt el. Ő külön kérésre Gyöngyösön van eltemetve családja sírboltjában. Temetésén a szobiak is képviseltették magukat.